BIM bevezetése az infrastruktúra-projektekben

Az épületinformáció-modellezés (BIM) széles körben bevált tervezési módszertannak számít az építőipariban. A BIM alkalmazása felgyorsulni látszik, mert a tulajdonosok és a tervezési szolgáltatók egyre inkább felismerik a 3D modellezéshez használható intelligens adatok előnyeit.

A BIM-mel kapcsolatban közkeletű vélekedés, hogy ez tulajdonképpen egy termék vagy a projektek egy eleme, azonban ez nem feltétlenül igaz. Ez egy folyamat, az információk hatékony kezelésének módszere. Az információk 3D modellezéssel való begyűjtésének, megosztásának és tárolásának módszere, amelynek köszönhetően az információk intelligens adatokká válnak, amelyek az eszközökkel kapcsolatos tanácsadói, tervezési, építési és karbantartási feladatok elvégzését segítik.

A BIM-modellek nem csupán 3D geometriát tartalmaznak, hanem számos más adatot, amelyeket a következők jellemeznek:

  • intelligens – a dinamikus motorok segítenek meghatározni az objektumok közötti kapcsolatokat, és gondoskodnak a változások konzisztens és koordinált kezeléséről,
  • tudásalapú – figyelembe vehetik például a regionális tervezési előírásokat és feltételeket, valamint a vállalati szabványokat,
  • skálázható – hatalmas mennyiségű adatokat tudnak felhalmozni a különböző forrásokból,
  • vizuális – jobb elemzést, szimulációt és kommunikációt tesznek lehetővé.
Hogyan illeszkedik a BIM az építőmérnöki infrastruktúrába?

A meglévő és az új infrastruktúra-projektekben is sok olyan tényező van, amelyeket be kell építeni a tervbe a projekt előrehaladása során. Ilyenek például a következők:

  • meglévő feltételek – földmérési adatok, közművek és szolgáltatások, geotechnikai vizsgálatok, tulajdonfelmérések,
  • elemzés – vízgyűjtők, vízelvezetés, szerkezet, közművek, becslések, forgalom, látóvonalak, ütközésvizsgálat.
  • szabványok – regionális hatóságok, vállalat, vízelvezetés, világítás stb.,
  • tervezés – 3D tervmodell és számítások,
  • költség – anyagok, időgazdálkodás, előkészítés, mennyiségek stb.,
  • dokumentumvezérlés – jelentések, rajzok, verziók stb.,
  • kivitelezés – helyszíni módosítások, kivitelezési állapotot rögzítő felmérések stb.,
  • karbantartás – eszközkezelés.

Ezek a tényezők időnként nehezen kezelhetők és használhatók fel az együttműködés során, különösen akkor, amikor az ügyfelek, a tanácsadók és a kivitelezők különböző irodákban vagy helyszíneken dolgoznak. A BIM úgy van kialakítva, hogy ezeket a tényezőket kezelhetővé tegye, és az együttműködés állandóvá váljon a projekt egész életciklusában. Így könnyebb a projekt korai szakaszaiban észrevenni a tervezési problémákat, így a módosításokat még az irodában végezhetik el, nem pedig a helyszínen.

A projektek minden szakaszán rengeteg papír készül, és ezek az információk egy vagy több iroda különböző helyein találhatók, ezért néha egyes dokumentumok elveszhetnek vagy nehezen találhatók meg. A BIM 3D modellként tudja tárolni, rögzíteni és kiadni az összes információt.

A BIM a projektek végén is használható az eszközök fenntartásához, ha az információkat a projekt egészében helyesen vitték be. Rossz bemenő adatokból azonban rossz kimenő adatok keletkeznek. Az Autodesk különböző felhőalapú eszközökkel rendelkezik, amelyek helyszíni vizsgálatokhoz használhatók. Az információk alapján (például a forgalmi adatokból) elemzések és szimulációk futtathatók a lehetséges jövőbeli igények felfedése érdekében.

Hogyan valósítsunk meg hatékonyabb BIM-folyamatokat és munkafolyamatokat?

A BIM hatékony megvalósítása érdekében érdemes létrehozni egy projektvégrehajtási tervet. A kisebb projektek esetén ez a terv egészen egyszerű lehet. A sok résztvevővel rendelkező nagy projektekben rendkívül részletes tervre lehet szükség, hogy mindenki ugyanabba az irányba haladjon.

Miért van szükség mindig tervre? A BIM folyamatában a tervezés intelligens objektumokkal történik. A projekt elejétől tudni kell, hogy milyen intelligenciával rendelkezzenek az objektumok. Ezenkívül amikor intelligens objektumokon alapuló terveket oszt meg, egy módosítás végigsöpörhet a teljes terven.

Az alapvető projektvégrehajtási tervnek a következő követelményeket kell teljesítenie:

  • Körvonalaznia kell, mennyi intelligenciával rendelkezzenek a fő modellobjektumok; például GPS-alapú rézsűkialakítás esetén a rézsűtervhez nagyobb fokú pontosságra van szükség.
  • Meg kell határoznia, hogy hogyan és milyen adatok lesznek felhasználva az eszköz életciklusa során.
  • Ismertetnie kell, hogyan és mikor visznek át adatokat a projekt résztvevői között.
  • A modellnek elég részletesnek kell lennie ahhoz, hogy támogassa az infrastruktúraeszköz teljes élettartama során az összes kívánt használatot.

Mivel az adatok a hagyományos 2D vagy 3D CAD-adatokhoz képest sokkal többre használhatók, a projektek elején új kérdések merülhetnek fel. Például:

  • A dokumentáción túl a modellt gyártáshoz is használják majd?
  • Hogyan fogják használni a modellt a kivitelezéskor?
  • Mire használhatom még a modellt? Elemzésre, szimulációra, optimalizációra? Mit szerettem volna mindig tenni, amit a 2D vagy 3D CAD-alapú tervezési megközelítésekkel nem tehettem?
  • Mikor és hogyan fogok megosztani adatokat a projekt más szakágaival? Naponta? Hetente? Havonta?
  • Milyen gyakran kell koordinálnunk a projektben szereplő modelleket?

Egy jól meghatározott tervvel a csapat a BIM bevezetése során is jó úton maradhat. Érdemes lehet továbbfejleszteni a projekttervet a BIM-bevezetési folyamat mérföldköveit rögzítő és megosztó folyamattal. Ha a csapat látja és magáévá teszi a BIM előnyeit, nagyobbra értékeli a szabványok és folyamatok előzetes meghatározásába fektetett munkát. Meghatározó pillanat lehet például, amikor egy mérnök először helyez át egy hossz-szelvényt, és a kapcsolódó modellelemek és a későbbi dokumentációk automatikusan frissülnek. A BIM ismeretének fokától függetlenül ezek az „aha pillanatok” határozzák meg azt, hogy miért halad az iparág az intelligens modellek használata felé.

Összegzés

Kövessen egy világos tervet, ez segít a BIM sikeres bevezetésében az infrastruktúra területén. A következő lépéseket érdemes megtenni:

  • meg kell tervezni a munkatársak BIM-képzéseit. A BIM bevezetése újfajta gondolkodást igényel, mivel jelentősen különbözik a hagyományos, CAD-alapú folyamattól,
  • azonosítani kell a meghatározandó szabványokat és szabályokat,
  • figyelembe kell venni a szoftver- és hardverigényeket. A BIM-re való átállás előnyeinek legjobb kihasználása érdekében figyelembe kell venni azt a technológiát, amellyel a tervezéstől az előzetes tervezésig, a részletes tervezésig, majd a kivitelezésig továbbíthatók a projektinformációk átdolgozás vagy redundancia nélkül,
  • projekttervet kell készíteni minden BIM-infrastruktúraprojekthez, amely körvonalazza az életciklus során felmerülő adatigényeket és a modell megosztásának folyamatait, dokumentálni és finomítani kell a folyamatokat,

Ha kérdése van a BIM-mel kapcsolatban, keresse szakértő kollégánkat.