Vissza a természethez: hat megoldás a városi környezet természeti paradicsommá alakítására
Egyes városok vezetése azon dolgozik, hogy visszahozza a természetet a városközpontba, és úgy találták, hogy ez komoly előnyökkel jár. Az alábbi cikkben bemutatunk olyan megvalósult várostervezési projektet, amelyek fokozták a fenntarthatóságukat, igényes és helyreállító módon alkalmazzák az „újravadonosítás” és a biofília elméletét.
1. A természeti környezet visszacsempészése a városközpontba
A 2009-ben átadott manhattani High Line sikere után egyre több város dolgoz ki olyan projekteket, amelyek középpontjában a kihasználatlan területek rehabilitálása és parkokká alakítása áll. A philadelphiai Rail Park például egy közel 400 méter hosszúságban megvalósítandó, talajszint feletti projekt, amely tíz lakónegyedet fog összekapcsolni. A Dallas belvárosában található Klyde Warren Park egy nagyjából 2 hektáros terület, amely 2012. októberi megnyitása óta már több, mint hatmillió látogatót fogadott. A park mindennap ingyenes programokat kínál, például jógázási lehetőséget, élő zenét és sétálós „városnéző” túrákat. Ezenkívül egy vízsugarakkal, interaktív szökőkutakkal, valamint olvasó- és játékszobával rendelkező játszótér is található itt.
2. Város a kert belsejében
A városok a történelem során mindig megtisztították a terepet a terjeszkedéshez, konkrét fajokat és természetes élőhelyeket pusztítva ki ezáltal. Ezután különböző mérnöki megoldásokkal átvették az irányítást a vizek felett, felhasználtak rengeteg természeti erőforrást, és hatalmas mennyiségű szemetet termeltek. Mindennek végeredményeként, ha valaki a természeti környezetbe vágyott, annak el kellett hagynia a várost, és védelem alatt álló nemzeti parkokat (például Yosemite, Yellowstone) kellett felkeresnie.
Ma már azonban számos város foglalkozik e folyamat visszafordításával, a város és a természet közötti kapcsolat egyensúlyának és fenntarthatóságának visszaállítását tűzve ki célul. Ezt úgy érik el, hogy védik az ökoszisztémákat és a biológiai sokféleséget, illetve fokozzák azok hatékonyságát, és lehetőséget biztosítanak a városlakók számára a természeti környezethez való visszatalálásra. Szingapúr például nagyszabású faültetésbe kezdett, amely egy sokrétű, az egész városra kiterjedő újra-természetesítési programmá nőtte ki magát. A lombkorona mostanra már a város 50%-át lefedi, továbbá parkokat és természeti területeket összekötő folyosókat is létrehoztak.
3. Biofília: hagyományos építészet a feje tetejére állítva
Edward O. Wilson szerint a biofília kifejezés jelentése „velünk született képesség és egyben szükséglet, hogy az életre és az élet folyamataira fókuszáljunk”. A biofil tervezés elmélete alapján a természetes és az ember alkotta elemek adott épületen belüli fúziója hozzájárulhat az ott élő emberek egészségéhez és termelékenységéhez. Ez nem egyszerűen erdők ültetését, sokkal inkább a külső környezet utánzását jelenti. A biofil elemek közé tartozik például a természetes fény, a légáramlás, az időjárás, a hangok és a növények. Egyre több tervező és építész alkalmazza a biofil megközelítést például a zöldtetők, valamint a külső és belső zöld élőfalrendszerek kapcsán. Olvassa el korábbi cikkünket a témában!
4. Hogyan lehet visszahozni az élővilágot a városokba?
A városok újra-vadonosítása egyre népszerűbb trend, amely arra fókuszál, hogy a sűrűn lakott, élővilágtól elszigetelt városi területeket vonzó, életképes természeti élőhelyekké alakítsa, ahol a természet és a városlakók együtt élhetnek. Egyes városok, köztük London is ráeszmélt, hogy a sikeres újra-vadonosításhoz nem kell teljesen átalakítani a város szerkezetét. A londoni Wild West End projekt keretében például egy zöld folyosót szeretnének kialakítani a parkok között, valamint zöld falakkal és -tetőkkel szeretnék korszerűsíteni az épületeket. Számos nem várt faj, többek között egy ritka madár, a házi rozsdafarkú már vissza is költözött a területre.
A városok újra-vadonosítására irányuló kezdeményezésekhez számos előny társul, például boldogabbá teszik az embereket a több zöld területtel, segítenek megoldani a vízelvezetési problémákat, megakadályozzák az árvizeket, valamint otthont biztosítanak a beporzást végző rovarok és más állatok számára. Létezik egy olyan projekt is, amelyben méhkaptárokat telepítenének az irodákba. –
5. Növényi orvosság: a természeti környezet helyének megteremtése a városokban
A városok úton vannak afelé, hogy szó szerint mérgező, veszélyes, halálos élőhelyekké váljanak. Az Egészségügyi Világszervezet szerint évente 7 millió ember hal meg a légszennyezés hatásai miatt. Emellett egy, az ökoszisztémák megfelelő működéséhez elengedhetetlen, világszerte elterjedt rovarokról szóló friss tanulmány megállapította, hogy a rovarpopulációk olyan gyorsan omlanak össze, hogy a fajok zöme az évszázad végére kihalhat (jelenleg máris 40%-uk veszélyeztetett).
E kihívásokra válaszul jött létre az a mozgalom, amely a természet városokba való visszacsempészését tűzte ki célul, így ellensúlyozva az élővilágot és az embereket érő károkat. Bill Reed, a tanácsadással foglalkozó Regenesis igazgatója szerint a biofília mozgalomnak nemcsak arról kell szólnia, hogy mit tehet a természet az emberekért, hanem arról is, hogy mit tehetnek az emberek a természetért. Az érintett cégek nem csupán azon dolgoznak, hogy fokozzák a biológiai sokféleséget és szép kertekkel lássák el az épületeket, hanem arra is figyelnek, hogy az önfenntartó ökoszisztémák természetes fejlődését támogassák a folyamatos gondozást igénylő környezetek helyett.
6. A Stanford kutatóinak a mentális egészség javítása érdekében tett javaslata a természeti környezet városokban való megjelenítésére
A városlakók számára a modern életvitel elsősorban a négy fal között, képernyő előtt, természetes környezettől távol töltött időről szól. Mindeközben egy tanulmány kimutatta, hogy több mint 450 millió ember küzd mentális vagy neurológiai rendellenességekkel, és sokan közülük városokban élnek.
Az egyre súlyosbodó probléma kezelése érdekében a Stanford Egyetem és a Washingtoni Egyetem egyik nemzetközi kutatócsoportja azon dolgozik, hogy a városlakók újból élvezhessék a természet mentális egészségre gyakorolt pozitív hatásait. Segítenek a várostervezőknek, építészeknek, fejlesztőknek és másoknak előre jelezni a természeti környezet megőrzésének mentális egészségre gyakorolt hatásait, illetve közreműködnek a természeti környezet a városi infrastruktúrába való integrálásában. Ez történhet például több park létesítésével, út menti fák ültetésével, vagy egy jobb közlekedési infrastruktúra kialakításával, hogy az emberek meg tudják közelíteni a meglévő természeti területeket.
Forrás: Autodesk blog
Amennyiben szakmai ismereteit bővítené és elsőként szeretne hozzáférni a legfrissebb újdonságokról szóló hírekhez vagy cikkekhez, elég egyetlen lépés. Legyen tagja Facebook közösségünknek vagy iratkozzon fel Hírlevelünkre!
