Hogyan érhetjük el az EU nettó nullára vonatkozó célkitűzéseit?

Mi az a Net-Zero?

A nettó nulla az üvegházhatású gázok kibocsátása és a légkörből eltávolított mennyiség közötti egyensúlyi állapotot jelenti. Általánosságban ez a kibocsátáscsökkentés és a kibocsátás-eltávolítás kombinációjával érhető el. Az Európai Unió célja, hogy 2050-re klímasemleges legyen. Mind a 27 tagállam elkötelezte magát az európai zöld megállapodás mellett, amelyben többek között azt vállalja, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkenti a kibocsátást az 1990-es szinthez képest.

Magyarországon az egyik legfrissebb fejlemény, hogy a célok elérése érdekében jelentős változások lesznek az épületenergetikai szabályozásban. A 7/2006 (V. 24.) TNM rendelet helyébe az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023 (V. 25.) építésügyi és közlekedési miniszteri EKM rendelet lép, továbbá a 200/2023 (V. 25.) Korm. rendelet jelentős módosításokat eszközöl a 176/2008 (VI. 30.) Korm. rendeletben, azaz a tanúsítás szabályai is változnak.

Az AEC szerepe

Az építészeti, mérnöki és építőipari ágazat a globális szén-dioxid-kibocsátás 39%-ához járul hozzá, ezt a számot az épületek üzemeltetése 28%-kal osztja meg, ami az épületek teljes élettartamuk alatt történő üzemeltetésének teljes szén-dioxid-kibocsátását jelenti; a fennmaradó 11% pedig az úgynevezett karbonlábnyom, ami az építési folyamat során felhasznált építőanyagok életciklusa során kibocsátott CO2 mennyiségére utal.

Számos ország elkötelezte magát a karbonlábnyom ellenőrzése mellett, mivel ezek nagyobb hatásúnak tekinthetők, mivel kisebb idő alatt nagy kibocsátást jelentenek. Ehhez képest az épületüzemeltetésből származó kibocsátás általában nagyobb időintervallumban egyenletesen eloszló mennyiséget jelent.

Mivel a karbonlábnyom az anyagokhoz kapcsolódik, a gyártók felelőssége, hogy felmérjék azok hatását, és az építészek és mérnökök rendelkezésére bocsássák az adatokat a piacon kapható termékek összehasonlításához. Ez a folyamat magában foglalja az életciklus-értékelés (LCA) elvégzését, hogy a termék környezeti és emberi egészségre gyakorolt hatásáról környezetvédelmi terméknyilatkozat (EPD) formájában számoljanak be.

Az információk birtokában az építészek és mérnökök ezután tudatosan, szabványosított és tudományos adatok alapján választhatják ki a projektjeikben használt termékeket. Egy adott projekt karbonlábnyom kiszámítása meglehetősen egyszerű az épületüzemeltetési kibocsátásokhoz képest, mivel csak az EPD-kben az egyes anyagokra meghatározott érték és az épületben található anyagok mennyiségének szorzatát kell összegezni.

Bár a BIM jelentősen megkönnyítheti a feladatot, a magyar gyártók környezetvédelmi terméknyilatkozatainak hiánya miatt a karbonlábnyom számítások még mindig kihívást jelentenek. Fontos megjegyezni, hogy ebben a forgatókönyvben az új rendelet (9/2023 (V. 25.) EKM rendelet) az épületüzemeltetési kibocsátásokra összpontosít, megváltoztatva az energiahatékonysági tanúsítvány követelményeit. Ez a számítás magában foglalja az épület energetikai teljesítményének szimulálását és az ellátásként használt energiaforrásokkal kapcsolatos együtthatók alkalmazását.

Autodesk Insight

Az Autodesk Insight egy olyan eszköz, amely lehetővé teszi az építészek és mérnökök számára, hogy a Revitbe integrált fejlett szimulációs motorok és az épületteljesítmény-elemzési adatok segítségével energiahatékonyabb épületeket tervezzenek. Az alábbiakban áttekintést kaphat az ebben rejlő lehetőségekről: