A Perzsa-öböl ékköve – Louvre Abu Dhabi
Az Abu-Dhabi és a francia kormány közötti nemzetközi megállapodás részeként bejelentett Louvre Abu Dhabi 3 éve nyitotta meg kapuit. Az intézmény, amely a történelmi városközpont közvetlen szomszédságában elhelyezkedő, új kulturális központban kapott helyet, a civilizációk és kultúrák közötti párbeszéd zászlóshajója kívánt lenni.
A Jean Nouvel építész által tervezett, ezüstkupolás épületegyüttes a Saadiyat-sziget széljárta sétányáról tekint a tengerre, és a művészetkedvelők új közönsége előtt tárja fel a kulturális együttműködés gyümölcseit.
„Az intézmény világszínvonalú helyi és nemzetközi műveket hivatott bemutatni Abu-Dhabi polgárai és a világ minden tájáról érkező látogatók számára olyan terekben, amelyek dinamikusan újraértelmezik a múzeumlátogatás hagyományos élményét” – Neil Billett, a BuroHappold Engineering.
A műtárgyak között, amelyek jelentős részét a párizsi Louvre adta kölcsön vagy az Agence France-Muséums szerezte be, az ősitől a modernig számos remekmű található: a közel-keleti leletek és festmények mellett a látogatók Gauguin, Picasso és Bellini műveit is megcsodálhatják. Az intézmény célkitűzése: az első „univerzális” múzeum, amely a globális civilizáció történetét meséli el.
A Louvre Abu Dhabi-tervének megvalósítása, különös tekintettel a légies kupolán áttörő fényre okos és ösztönös mérnöki megoldásokat követelt meg, valamint a BIM-es kísérletezgetés kreatív használatát. Az igazi áttörés akkor jött el, amikor az építész elképzelésének megfelelően sikerült egyesíteni az acél mintázatát az összetett, nyolcrétegű burkolattal.
A kupola 7850 „csillagból” álló szövete az acélváz megfelelő méretezésén és elforgatásán alapul, és geometrikusan elrendezett mintázatok felhasználásával a véletlenszerűség érzetét kelti. Maga a szerkezet Nouvel „fényesős” koncepciójának szerves részét képezi, hiszen úgy tűnik, mintha a fénysugarak egyenesen az égből hullanának alá. A fény a kiállítótermek fölött lágyabb, a nyílt tereken, a kávézóban és az étteremben pedig nagyobb intenzitású.
A 7500 tonnás kupola szilárdságának biztosítása egyértelmű szabálykészletet és némi szoftveres varázslatot igényelt. Az Ansys eszközök és az Autodesk Robot Structural Analysis Professional segítségével lefolytatott szilárdságoptimalizálási teszteket követően a tervezőcsapat összekötötte a kupola végleges geometriáját a Revit-tel a rajzok létrehozásához, amelyeken mind a 11 000 különálló egység mérete látható. Az osztrák Waagner-Biro vállalat felügyelte az öt éven át tartó, összetett kivitelezési folyamatot, amelynek során 120 ideiglenes tornyot is telepíteni kellett.
Amennyiben a kupola a mérnöki tervezés csúcsát képviseli, a hagyományos arab bazárt idéző módon elrendezett galériák és kiállítótermek a maguk viszonylatában szintén lenyűgözőek. Miközben úgy tűnik, mintha a több mint 40 különálló épületet magába foglaló, faluszerű szerkezet lebegne, valójában nagyjából 4500 beton- és acélpillér tartja, amelyek a vízszint alatt 11 méter mélyen fúródnak a sziklába.
A fizikai hullámtesztekhez szükséges, méretarányos modell a BIM segítségével készült. Ez biztosította a kellő információkat a kerület geometriájának, illetve a beömlőnyílások és a beton hullámtörők helyzetének meghatározásához. Feszített tükrű, tengerbe vesző medencékkel érték el, hogy a víz bejusson egészen a múzeum szívébe.
„A víz számos ponton, csatornákon át érkezik az épületbe. Olyan hatást kelt, mintha Velencében járnánk.”
A klímaszabályozás szintén kiemelt szempont volt. Abu-Dhabiban a nappali hőmérséklet akár 40 Celsius-fok fölé is kúszhat, a levegőben kavargó por és só pedig a műalkotások épségét és a látogatók kényelmét egyaránt veszélyezteti. A kupola árnyékolása a diszkrét, szorosan integrált és hatékony, folyamatos vezérlésű rendszerrel együtt Billett elmondása szerint 50%-os páratartalmat biztosít, legfeljebb 5%-os eltéréssel, a belső hőmérséklet pedig maximum pár tizeddel térhet el a 21 foktól a galéria pavilonjaiban.
A kupola alatt érezhető az akár 5-7 fokos hőmérséklet-csökkenés, ami hatalmas megkönnyebbülést jelent. A környezeti tényezők, a fénymennyiség, a biztonsági szempontok és az, hogy tűz esetén nem használhatunk sprinkler rendszert, mind olyan követelmények, amelyeket a modell készítése során figyelembe kellett venni. Az Agence France-Muséums rendkívül szigorú követelményeket támaszt, és ezeket a műveket gyakorlatilag nem lehet biztosítani, mert annyira értékesek. Ha a tervezéssel kapcsolatban bármilyen kétely merült volna fel, egyetlen műalkotást sem lehetett volna ott elhelyezni.
Végső soron azonban a projekt legfőbb vívmánya nem technikai jellegű, hanem annál sokkal több: Nouvel azon elképzelését sikerült megvalósítani, amely a látogatók és a műalkotások viszonyának megváltoztatását tűzte ki célul.
„Leszámol azzal az elképzeléssel, hogy a látogató megérkezik a múzeumba, belép egy légkondicionált csarnokba, és ott marad bezárva. Itt számos olyan pavilon között lehet sétálni, amelyek megfelelnek a múzeumokra vonatkozó, nemzetközi irányelveknek, és a látogató szabadon mozoghat a kupola alatti modellezett és megtervezett mikroklímában, kintről pedig víz áramlik ebbe a mérsékelt közegbe. Nem tudunk róla, hogy bárhol a világon hasonlóan viszonyulnának a látogatókhoz és a nemzetközi művészethez, és erre rendkívül büszkék vagyunk.”
Forrás: Autodesk
A felhasznált képek a Courtesy BuroHappold Engineering és/vagy Mohamed Somji/Louvre Abu Dhabi tulajdona.
Amennyiben szakmai ismereteit bővítené és elsőként szeretne hozzáférni a legfrissebb újdonságokról szóló hírekhez vagy cikkekhez, elég egyetlen lépés. Legyen tagja Facebook közösségünknek vagy iratkozzon fel Hírlevelünkre!
