A zöldépítészeti irányzat továbbgondolása
A biofilikus tervezés bent teremti újra a külvilágot, így boldogabbá, egészségesebbé teszi az embereket
A legendás emeletes buszok fel-felpirosló foltjaitól eltekintve a téli London meglehetősen szürke. Clerkenwell környéke azonban négy színes januári napon át váratlan vizuális élménnyel szolgált a város számára: az angol lakások kőhomlokzatai között egy vibráló zöld ajtó rázta fel a járókelőket, a szemek és a lelkek ébresztőórájaként.
Az ajtó a Pantone „Kívülről befelé” házba vezetett, a Pantone Color Institute által létrehozott ideiglenes hajlékba, mindezzel pedig a PANTONE 2017-es Év színét mutatták be: a PANTONE 15-0343-at, amelynek elnevezése „Greenery” (növényzet).
„A Greenery azt a kapcsolatot szimbolizálja, amelyet szeretnénk újra megteremteni a természettel, egymással és egy nagyobb céllal, ezzel is kielégítve egyre erősödő vágyunkat a megújulásra, újjáéledésre és az egyesítésre” – mondta Leatrice Eiseman, a Pantone Color Institute ügyvezető igazgatója.
A fából készült előszobát élő páfrányokkal, mohával, fákkal, farönkökből készült járólapok borították; az ebédlőt egy beltéri üvegházzal kombinálták; a kerti téma köré épült hálószobába valódi pázsit, élősövény és altató hatású növények kerültek; a fürdőszoba az esőerdőt idézte, a konyhában pedig élő fűszernövények és zöldségek nőttek.
A ház briliáns marketingötlet volt, amire mindenki felkapta a fejét. Sőt annál is több: a kézzelfogható megjelenítése egy nagyobb, a biofilikus dizájn irányába haladó trendnek, amely – az ember veleszületett természetigényét felhasználva – épp olyan ragyogó jövő elé nézhet az építészetben, mint egy zöld ajtó a kopár londoni utcafronton.
Biofília: a természet felkarolása
Az elmúlt 15 év zöldépítészeti irányzata elsősorban a környezetbe illő és az azt védő épületek tervezésére koncentrált. Ha azonban a biofília prófétái szabad utat kapnak, a mozgalom következő 15 évét sokkal inkább szó szerint kell majd érteni: olyan épületeket fognak tervezni, amelyek a környezetet utánozzák, és zárt terekbe is beterelik azt.
A biofília az a tudatalatti kapcsolat, amit az ember a természet felé érez– mondja Nash Emrich, a Paladino and Co. műszaki tanácsadója. A cég zöldépítészeti tanácsadással foglalkozik, és fenntarthatósági célok elérésében segíti az építészeket és a fejlesztőket. „Edward O. Wilson, aki Biophilia című könyvével népszerűvé tette a kifejezést, egyszer azt mondta: esztétikai, intellektuális, kognitív, de még lelki megelégedésünk kulcsa is a természetben rejlik. Így minél több közvetlen kapcsolata van a természettel az embernek, annál jobb.”
Több évtizednyi kutatások bizonyítják, hogy Wilson fején találta a szöget. A Stanford University 2015-ös tanulmánya szerint a szellemi egészség összefügg a természetben töltött idővel. Hasonló tanulmányok is bizonyítják, hogy a természet látványa gyorsítja a kórházban ápolt betegek felgyógyulását, a természetes napfény jó hatással van a diákok iskolai teljesítményére, és ritkábban lesznek betegek azok, akik növényekkel teli irodában dolgoznak.
A hatás egyszerre lélektani és élettani. Azok az emberek, akik sok időt töltenek a természetben vagy a természethez közel, kevesebb aggodalmaskodásról és jobb kedélyállapotról számolnak be. Egyúttal pozitív élettani reakciókat mutatnak a természetes környezetre, például csökken a vérnyomásuk, lassul a pulzusuk, és kevesebbet termelnek a kortizol nevű stresszhormonból.
A természettel való kapcsolatnak élettani, szellemi és társadalmi előnyei is vannak. Az olyan tervezési megközelítés, amely integrálja ezt a kapcsolatot a belső terekbe, segíthet az emberek egészségének, termelékenységének és jólétének javításában.
Utánozni az anyatermészetet
„Noha az embereknek valamennyi kapcsolatuk mindig volt a természettel, a technológia és a városiasodás gyors fejlődése ma jobban megalapozza a biofilikus tervezés létjogosultságát, mint valaha – mondja Dwayne MacEwen, az Illinois állambeli Evastonban működő DMAC Architecture igazgatója.
„A visszatérés a természetbe nem új irányelv az építészetben és a tervezésben, de azt hiszem, ma még inkább érvényes, mert az emberek erősen kötődnek az elektronikus eszközökhöz, és egyre inkább a városokban élnek” – teszi hozzá MacEwen. Az építészetet a zenéhez hasonlítja: „A varázslat hangjegyek közötti szünetben rejtőzik: ha az hiányzik, csak zaj az egész. Szükségünk van erre a szünetre a mindennapi életben, és szerintem a tájelemek ezt meg is tudják teremteni.”
Az építészek és a tervezők többféle stratégia alkalmazásával is megalkothatják ezt a szünetet. A környezeti tanácsadással foglalkozó Terrapin Bright Green 14 különálló biofilikus tervmintát különböztet meg, többek között: vizuális kapcsolat a természettel (kilátás a tájra), nem vizuális kapcsolat a természettel (auditív, tapintási, szaglási vagy ízlelési stimulációk), dinamikus és diffúz fény (fény és árnyék változó intenzitása), anyagkapcsolat a természettel (természetes anyagok és elemek), vagy biomorf formák és minták (szimbolikus hivatkozásként a természet mintáira és textúráira).
MacEwen több ilyen stratégiát is felhasznált a Midtown Athletic Club tervezésekor. A körülbelül 53 500 négyzetméteres területű atlétikai központ és szálloda a tervek szerint idén nyáron nyílik meg Chicagóban. A klub fitnesztermének a padlótól a plafonig nyúló üvegablakai lesznek, amelyek egy kültéri, tájépített napozós medencére néznek. A napozó virágzó fái vizuálisan közvetítik a kültéri tájat, a klub belső tereiben pedig a megvilágított nyírfák, terméskő és a deszkaként formázott beton idézik a földi mintázatokat.
Szintén a természet uralja a CallisonRTKL tervezte, közel 20 000 négyzetméteres alapterületű bevásárlóközpont, a kuvaiti 360 Mall épületét. A 2019-re elkészülő bevásárlóközpont O’Grady elmondása szerint hatalmas tetőablakokat, természetes vízelrendezéseket, belső pálmafákat, bányászott kőzetblokkokat és egy beltéri „élő falat” fog felvonultatni, ahol több mint 100 különböző növényfaj járul majd hozzá a levegő természetes tisztításához, a zaj elnyeléséhez és az épület hőingadozásainak csökkentéséhez.
Texasban még egy új szálloda is épül (az augusztusban nyitó Fairmont Austin), amely saját magát „szállodai parkként” aposztrofálja. A Warren Sheets belsőépítész által tervezett épület egy életnagyságú épített kerttel és két magasra törő, a recepciós pultot szegélyező jellegtölgyfával rója le tiszteletét a közeli, történelmi Palm Park előtt.
„A természetben töltött idő nagyon fontos az austiniaknak – mondja Warren. – Mivel a szálloda egy parkban volt, behoztam a parkot a szállodába.”
Boldogságot ültetnek
Noha a biofilikus tervezés koncepciója egyszerűnek hangzik, a kivitelezése korántsem az. O’Grady szerint az építészeknek és a tervezőknek elemezniük kell a beltéri növények életben tartásához szükséges légköri feltételeket, szembe kell nézniük olyan természeti tényezők fenntartásának kihívásaival, mint a beltéri zöldövezet, a vízellátás és kőhasználat, és olyan elemeket kell tervezniük, amelyek eltakarják az olyan, nem túl látványos berendezéseket, mint a növekedést elősegítő lámpák vagy a vízszivattyúk. Figyelembe kell venni a többletköltséget is.
Emrich azonban meg van győződve róla, hogy az építőipari finanszírozók lassan ráébrednek: ahogy a társadalom egyre inkább elszakad a természettől, úgy válik egyre értékesebbé az ember-környezet kapcsolat újrateremtése.
„Egy kereskedelmi épület költségének 90 százaléka azokhoz az emberekhez kapcsolódik, akik a fizetésük fejében nap mint nap ott tartózkodnak – mondja. – A cégek egyre inkább olyan terek kialakítására helyezik a hangsúlyt, amelyek az épületben tartózkodókat boldoggá, elkötelezetté és termelékennyé teszik. Ez az épületek tervezési módjának újragondolásához fog vezetni.”
Forrás: Autodesk
Amennyiben szakmai ismereteit bővítené és elsőként szeretne hozzáférni a legfrissebb újdonságokról szóló hírekhez vagy cikkekhez, elég egyetlen lépés. Legyen tagja Facebook közösségünknek vagy iratkozzon fel Hírlevelünkre!
