A stockholmi megaprojekt népszerűvé teheti a kivitelezés digitalizációját

A kivitelezés digitalizációja: az új Slussen renderelt képeAz új Slussennek kulturális szempontból vonzónak, környezetvédelmi szempontból pedig fenntarthatónak kell lennie. Kép: Foster + Partners.

Stockholm központi, Slussen nevű kerületének – amely a svéd zsilip szóról kapta a nevét – története 1643-ig nyúlik vissza. Ekkor építették itt meg a zsilipet, amely az édesvizű Mälaren-tavat választja el a Balti-tengertől. Napjainkban a kreatív káosz pezsgése tölti meg a negyedet: Hangos és forgalmas; autók, emberek, buszok és kompok nyüzsögnek a betonalapok körül; a munkagépek zaja betölti a levegőt.

A zaj a területet átalakító hatalmas kivitelezési projekt eredménye, amely a digitalizáció segítségével fenntarthatóbb, gyalogos- és kerékpárosbarát városnegyedet igyekszik kialakítani. A digitális technológia segít összehangolni a több száz tervező, mérnök, építész és építőmunkás munkáját, ahogy végrehajtják a 17 éves projekt megvalósulásához szükséges összetett feladatokat.

Amikor a projekt 2025-ben befejeződik, garantálni fogja, hogy Stockholm elavuló, az ingázók által használt közlekedési kapcsolatai a jövőben is megállják a helyüket, és megnyitja a területet a hétvégi szabadidős tevékenységek előtt. A kivitelezés digitalizációja meghatározó szerepet játszik mindebben.

A kivitelezés digitalizációja: az új Slussen-projekt renderelt képeAz új Slussen-projekt renderelt képe. A terület topográfiája drasztikus átalakuláson megy keresztül, amely a rossz állapotban lévő többsávos híd cseréjével kezdődik. Kép: ELU/Tikab.

A figyelem Slussenre összpontosul

15,5 milliárd koronás (1,7 milliárd dolláros) költségével a Slussen-projekt Európa egyik legnagyobb városi infrastruktúra-programja. Célja a szárazföldi, tengeri és az ingázók által használt fő útvonalak összefűzése: 70 000 négyzetméternyi területen zajlik a munka az új városrész létrehozásához.

Nem először folyik felújítás a negyedben: az 1935-ös átépítés során kanyargós út- és hídhálózatot építettek itt ki, amely egy henger alakú irodaháznál futott össze. A 2000-es évek közepére azonban az alapok süllyedni kezdtek, a szerkezet súlyosan erodálódott. Stockholm város a bontás és újjáépítés mellett döntött, amely lehetőséget nyitott a terület újragondolására.

Stockholm város irányítása mellett a Foster + Partners számos vállalkozóval működött együtt a főterv kialakításán, a White Architects felügyelte a tájépítészetet, a fő mérnöki tanácsadói szerepet pedig az ELU töltötte be. Az új városi megaprojekt különálló feladatok hosszú listájából áll, amelyeket a folyamatban lévő kivitelezési munkákkal párhuzamosan terveznek és építenek meg.

A terület topográfiája drasztikus átalakuláson megy keresztül, amely a rossz állapotban lévő többsávos híd és az 1930-as években épült, négylevelű lóherére emlékeztető csomópont cseréjével kezdődik. Az átalakítás egyben egy látványos kulturális ösztönzőprogram elindítását is jelenti, amely a területet Stockholm pezsgő utcai életének új központjává kívánja tenni. Múzeumokat építenek fel az új bevásárlóközpontok, parkok és egyéb elemek mellett, amelyek megnyitják a területet a nagyobb gyalogosforgalom számára.

De a nagy nyilvánosság előtt végzett munkának megvannak a maga kihívásai. A projekt nagysága, illetve a terület történelmi jelentősége miatt a változásokat újságírók, politikusok, kultúrkritikusok és örökségvédelmi csoportok is szorosan figyelemmel kísérik. Számos svéd és külföldi építész és kutató is hangot adott véleményének, ami csak növeli a nyilvános építési kezdeményezésekre nehezedő nyomást.

A kivitelezés digitalizációja: az új Slussen illusztrációja15,5 milliárd koronás (1,7 milliárd dolláros) költségével a Slussen-projekt Európa egyik legnagyobb városi infrastruktúra-programja. Kép: White Arkitekter.

Rendkívüli komplexitás

Más nagy értékű kezdeményezésektől eltérően a Slussen-projekt számos további kihívással néz szembe, amelyek a terület egyedi topográfiájából adódik. A negyed átépítése egy összefonódó szerkezetekkel sűrűn beépített terület átszervezését is jelenti: az utak, hidak, vasútvonalak, vízi útvonalak, járdák, biciklisávok és beton aluljárók labirintusa idegek hálójaként fut össze a régi hajózsilip körül.

Az új Slussennek ellen kell állnia a természet viszontagságainak is. A város fenntarthatósági célkitűzéseinek keretében a terület gépjárműforgalmát napi 60 000-ről közel 20 000-re fogják csökkenteni, de az éghajlatváltozás már most is érezteti hatásait. Egyre gyakoribbak az extrém időjárási jelenségek, például egyre gyakoribbak Svédország harmadik legnagyobb tava, a Mälaren-tó körüli áradások. Ezek fenyegetik az uppsalai szennyvízkezelő telepet, ezért Slussennél a kiterjedt vízelvezetési intézkedések a terv fontos részét képezik.

Emellett a terv több száz vállalkozója és alvállalkozója dolgozik egyszerre az építkezés különböző részein, az ő munkájukat is össze kell hangolni és meg kell osztani. Ezek együtt hatalmas komplexitást jelentenek, ahol szinte megengedhetetlen a hibázás lehetősége.

„A város jelenleg különböző infrastrukturális kihívásokkal néz szembe, és a célok megváltoztak – mondja Gustav Jarlöv, a stockholmi White Architects egyik partnere. – A cél már nemcsak az észak és dél közötti nagyobb autóforgalom lehetővé tétele, hanem az is, hogy a Slussen előmozdítsa a fenntartható növekedést. Olyan vonzó helyet hozunk létre, ahova a lakosság szívesen ellátogat, és úgy tervezzük újra a területet, hogy a forgalom áthaladása hatékonyabb legyen.”

A cél elérése ilyen nagy nyomás mellett nem volt mindig magától értetődő: „Előfordul, hogy nehéz mindenkit közös nevezőre hozni. A nagy projektek esetében ez mindig is problémát jelentett, de a technológia segítségével könnyebben kezelhető.”

A projektet megnehezítő tényezőktől az épületinformáció-modellezésig

Régebben a nagy, többpartneres infrastruktúraépítési projekteket kézzel készített rajzok alapján kezelték. Az 1930-as években a Slussen-negyed átépítéséhez több mint 3000 rajzra volt szükség, a becslések szerint a mostani projekt során pedig legalább 15 000 rajz kellene a tervezés összehangoltságának fenntartásához.

Ezeket azonban felváltotta mindössze 35 részletgazdag 3D modell, amelyeket Jarlöv csapata hozott létre a White-nál és az ELU vezető mérnöki irodánál. A modelleket az Autodesk technológiái, például az InfraWorks, a Revit, a Civil 3D és a BIM 360 Design használatával alkották meg.

A digitális szimulációk lehetővé teszik, hogy a vezető iroda építészei és mérnökei részletes, naprakész információkat osszanak meg több száz tervezővel és vállalkozóval. A 3D modellek a stockholmi ügyfeleknek és más, nem technikai résztvevőknek is gyors, részletes képet festenek a program előrehaladásáról.

A projekt vezetője szerint a digitális technológiák létfontosságú szerepet játszottak abban, hogy minden gördülékenyen haladjon. „Ha visszatekintek az elmúlt 10 évre, nem tudom, hogyan lett volna lehetséges ez a projekt a kivitelezés digitalizációja nélkül” – mondja Dan Svensson, az ELU mérnöki iroda részlegvezetője és a Slussen-projekt vezetője.

A projekt összetettségét figyelembe véve szerencse, hogy az épületinformáció-modellezés és a digitális modellezés területén akkor történtek kritikus fontosságú áttörések, amikor a Slussen-projekt még a korai szakaszában volt.

„Ez nemcsak infrastrukturális csomópont, hanem városfejlesztési projekt is üzletekkel, hidakkal, állomásokkal, sétányokkal és parkokkal, amelyek mind egy kis területre összpontosulnak – teszi hozzá. – Nincsenek meg azok az építéssel kapcsolatos hivatkozási pontok, amelyekhez hozzászoktunk. Minden egyes négyzetméter a szó szoros értelmében egyedi.”

Fordulópont a digitális kivitelezésben?

Slussen egyedi jellemzői tökéletes tesztkörnyezetté teszik a projektet a tervezés és kivitelezés digitalizációs technológiáinak legújabb fejlesztései számára, teszi hozzá Svensson. A projekt vezetőjeként tisztában van vele, hogy a világ figyelemmel kíséri a projektet. Mivel a tét óriási, a papírmentes projektkezelés bevezetésének megfelelően kell működnie. „Lehet, hogy úgy fogunk majd visszagondolni erre a projektre, hogy az építőipar ekkor döntött a digitális megoldások mellett” – mondja Svensson.

A munkavégzés során használt digitális technológiák széles körű bevezetéséhez szerinte ezeknek a technológiáknak még felhasználóbarátabbá kell válniuk. A kivitelezés egy nagy sátor, mondja Svensson, ahol különböző kényelmi szintek társulnak a digitalizációhoz. Tapasztalt már ellenállást a technológiával szemben, és olyanokkal is találkozott, akik nem hittek benne. Úgy gondolja, ezeket az embereket csak úgy lehet meggyőzni, ha további összegeket fektetnek a felhasználói élmény javításába, illetve ágazatok közötti összefogással kell segíteni az emberek továbbképzését és alkalmazkodását.

Hogy a Slussen lesz-e az a fordulópont, amely meghozza a digitális áttörést a kivitelezés területén? Ezt majd a történészek eldöntik. Mindenesetre kulcsfontosságú pillanat lehet. Az ügyfelek, az alvállalkozók és a szoftvergyártók talán most találták meg a közös ügyet, amely miatt megéri a digitális megoldásokat minél egyszerűbben bevezetni a kivitelezés mindennapi munkafolyamataiba.

Forrás: Autodesk


Olyan korban élünk, ahol a tervezők, az építőmérnökök, a kivitelezők és az üzemeltetők egyre szorosabb kapcsolatban állnak egymással. A BIM megoldások segítik a csapatokat az együttműködésben és a kívánt projekteredmények elérésében – a tervezési, a kivitelezési és az üzemeltetési szakaszban egyaránt.

Használja ki Ön is és tervezői csapata is az újabb és újabb tervezési technológiák előnyeit, amelyek új szintre emelik tervezési hatékonyságukat! Ha többet szeretne megtudni az Autodesk megoldások bevezetésével kapcsolatban, keresse kollégáinkat egy személyes konzultációra, hogy az iparágban jártas szakértőink támogatást nyújtsanak Önnek.

Amennyiben szakmai ismereteit bővítené és elsőként szeretne hozzáférni a legfrissebb újdonságokról szóló hírekhez vagy cikkekhez, elég egyetlen lépés. Legyen tagja Facebook közösségünknek vagy iratkozzon fel Hírlevelünkre!